Magyarország és a főváros is bővelkedik termálvizekben. A Duna és a hegyek találkozásában létrejött geológiai törésvonalban évezredek óta melegvizes források bukkannak a felszínre. Így Budapest területén kb. 110 természetes forrás fakad, és nagy részük meleg vizű. A természetes forrásokból és fúrt kutakból feltörő vizek általában 15-60 °C közöttiek. A budai hegyoldal melegvizű forrásait már a rómaiak is használták, és ők is építettek fürdőket a mai Budapest területén. A Rudas gyógyfürdő jellegzetes keleti arculatát a török hódoltságnak köszönheti, az uszoda rész csak később lett hozzáépítve és kibővítve számos gyógyszolgáltatással. A Rudas gyógyfürdő központja a törökfürdő, amely egy 10 m átmérőjű, áttört kupola alatt található nyolcszögletű medence.

Rudas gyógyfürdő elérhetősége

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda
1013 Budapest, Döbrentei tér 9.
Telefon: 356-1010
Fax: 356-1322

Rudas gyógyfürdő megközelítése

A Rudas Gyógyfürdő az Erzsébet híd budai hídfőjének lábánál található. Megközelítése tömegközlekedéssel: 5-ös, 7-es, 8-as és 86-os autóbusszal, valamint a 18-as és 19-es villamossal.

Rudas gyógyfürdő gyógyjavallatok

• Kopásos jellegű gerinc és ízületi betegségek.
• Idült és félheveny izületi gyulladások.
• Porckorongsérv.
• Légutak idült hurutos megbetegedései.
• Gyomor és bélhurut.
• Idegfájdalmak, idegzsábák.
• Csontrendszer mészhiányos állapotai.

Rudas gyógyfürdő nyitvatartása

	Uszoda	Kádfürdő	Gőzfürdő
			Férfiak részére	Nők részére	Társas, fürdőruhás
Hétfő	6.00 - 18.00	8.00 - 17.00	6.00 - 20.00	-	-
Kedd	6.00 - 18.00	8.00 - 17.00	-	6.00 - 20.00	-
Szerda	6.00 - 18.00	8.00 - 17.00	6.00 - 20.00	-	-
Csütörtök	6.00 - 18.00	8.00 - 17.00	6.00 - 20.00	-	-
Péntek	6.00 - 18.00	8.00 - 17.00	6.00 - 20.00	-	22.00 - 04.00
Szombat	6.00 - 17.00	zárva	-	-	6.00 - 19.00 22.00 - 04.00
Vasárnap	6.00 - 17.00	zárva	-	-	6.00 - 19.00

Rudas fürdő történelme

A ránk maradt, még üzemelő török fürdők közül a legjelentősebb a Rudas gyógyfürdő. A kutatások megállapították, hogy itt a török idők előtt már működött a fürdő. Az 1937-es újjáépítéskor megtalálták egy korai medence nyomait is. A feltárások alapján valószínű, hogy a mai Rudas gyógyfürő már a török hódoltság előtt létezett, de igen egyszerű kivitelben. A Rudas nagyobb arányú fejlődése azonban csak a török hódoltság alatt indult meg.

1556-ban Ali budai pasa kezdeményezte a fürdő felújítását, amit Mohamed folytatott, majd a még mindég rossz állapotban levő fürdőt Szokoli Musztafa csodálatos, keleti ízlésvilággal újjávarázsolta.

A Rudas gyógyfürdő első pontosabb leírását a bécsi levéltárban levő, 1597-ből származó kéziratban említik, amelyben szerepel, hogy „a fürdő sok gonosz betegség ellen volt sikerrel alkalmazható”. A vetkezés egy kupolás helyiségben történt, ott õrizték a ruhákat, s ugyancsak kupolás helyiségben volt a nagy medence, körülötte hat cella csapokkal, melyekből ömlött a víz. Istvánffy Miklós leírásában (1598) szerepel, hogy az akkor Musztafa-fürdőnek nevezett fürdő kupolája ólommal fedett, rajta üveg ablakok. A fürdőhöz tartozó kisebb forrás (a mai Hungária forrás) mellett derviskolostor állott.

A török uralom alatt alakult ki tehát a mai Rudas fürdő központi része, a nyolc oszloppal tartott kupolája alatt lévő nyolcszögletes medencével. Az 1686-os felszabadító ostromot a Rudas fürdő viszonylag épségben vészelte át. I. Lipót a töröktől visszafoglalt területeket, így a budai fürdőt is kincstári tulajdonnak tekintette, de 1703-ban Buda városának adta, mely a mai napig a főváros kezelésében van. 1711-ben épült fel a mai Erzsébet híd táján a repülőhíd, melyről a fürdő a "Bruckbad" nevet kapta. 1715–1831 között számos fejlesztő, bővítő átépítés történt, ám ezek nem érintették a fürdő török kori magját. Kisebb-nagyobb fogadók is létesültek körülötte, a terület 19. század elején már a főváros előkelő közönségének találkozó helyévé vált.

A fürdő felújítása 1880-tól indult meg. A gőzfürdő még ebben az évben megnyílt, de a végleges felújítás csak 1883-ban fejeződött be. Ekkor csatolták a törökfürdő sarokmedencéit a gőzfürdőhöz, s ekkor bontották le a fürdőt övező kőfalakat.

1896-ban nyílt meg az uszoda, melynek látogatottsága nagyon alacsony volt, mivel azt a férfiak és nők csak külön-külön vehették igénybe. Csak 1930-ban vezették be a koedukált fürdési lehetőséget.

A második világháború sok kárt okozott a fürdőben, de lényegében historikus értékes magja megkímélt maradt. A második világháború után 1946-ban nyílt újra lehetőség az ivókúrázásra, az Attila és Juventus forrásoknál – a Hungária forrás vize csak később volt iható. A jelenlegi ivócsarnok 1965 júniusában fogadta az első látogatókat. Az 1950-es évektől napjainkig számos modernizálásra, bővítésre, korszerűsítésre került sor, mely munkákat a Műemlék Felügyelőséggel egyeztetve végezték.

Rudas fürdő forrásai

A Rudas fürdő forrásai és kútjai vizüket közvetlenül a dolomitrétegből nyerik. A források vizének hőmérséklete 35-42°C. A fürdő vízellátásának alapját a század első harmadáig a természetes források jelentették. Az 1930-as években tértek át a fúrt kutakból történő víznyerésre. Közelében 21 melegvizű forrás van, közülük a legnagyobbak: Árpád I. II. II. (42 C°), Beatrix (39 C°), Mátyás (42-43 C°), Hygieia és Diana (35 C°), Gül Baba (42 C°), Török (42 C°), Kossuth (41 C°), Kara Musztafa (42,8 C°), Rákóczi (41,8 C°). A források közül a török kori gőzfürdőt, a Kossuth, a Kara Musztafa-, a Rákóczi- és a Török forrás, az uszodákat a Hygieia- és a Diána-forrás táplálja, az ivóvízcsarnokban az Attila- és a Juventus-forrás vize iható.